Hogy hívhatnak egy kutyát Úrnak? Egyáltalán Bozzi úrnak? A név ismerõsen cseng a szegények körében... Õ nem az a gonosz ügyvéd? Aki kizsákmányol mindenkit, és mellesleg ,aki megvert egy kisfiút? De utána nem tudni mi történt vele... Vagy mégis?
Fényes Szabolcs - Békeffi István - G. Dénes György: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak
A brooklyn-i olasz kolónia lakta bérház lakóit állandó rettegésben tartja Dr. Eduardo Bozzi ügyvéd, aki nem csak pénzsóvár és gonosz, de a bérház tulajdonosa is egyben. Bár pontosan tudja, hogy bérlõi szegény, nincstelen családok, rigorózus könyörtelenséggel hajtja be az esedékes lakbéreket. Aki nem fizet vagy csak késik egy napot, hamar az utcán találhatja magát. Dr. Eduardo Bozzinál nincs pardon. De nincs barátság és jókedv sem, s ha netán hívatlan vendég kopogtat ajtaján, nem átall négykézlábra ereszkedve dühödt kutyacsaholást mímelni, hogy elriassza a látogatót.
A ház lakója a szépséges és fiatal Júlia, aki tekintélyes pénzt örökölt amerikai nagybácsijától. Bár az örökösödési eljárás már véget ért, Dr. Bozzi, akinél s lány örökségét ügyvédi letétbe helyezték, igem ódzkodik a pénz kifizetésétõl.
A lány pénzére nem csak Bozzinak fáj a foga; az olasz kolónia gengszterbandájának vezére, Angelo is a lány hozományára vadászik. S bár a hízelgõ modorú fiatalember inkább a bankrabláshoz és egy bizonyos Lolo nevû utcalányhoz vonzódik, a remélt hozomány érdekében igyekszik belopni magát a naív kislány szívébe...
És így zajlana ez az édesbús mese, ha történetesen Bozzi úr nem keveredett volna cukrászsütemény falatozás közben összetûzésbe az utca kölykeivel. Ám egy gonosz ügyvéd, egy hadonászó sétapálca, néhány pimasz utcagyerek és feldühödött szüleik valamint egy jósnõ váratlanul beteljesült átkának összjátéka nem várt fordulatot idéz elõ: Bozzi úr közönséges és teljesen valódi kutyává változik. Helyzetének kilátástalanságát tetézi, hogy csak akkor változhat vissza eredeti állapotába - az "emberi mivolt" Bozzi úr esetében még egy ilyen könnyû kis darabban is erõs túlzás lenne - ha valakiben képes szeretet ébresztenie maga iránt.
Az ehhez vezetõ út azonban kacskaringós és kalandos, talán nem is járható Bozzi úr számára, hiszen személyétõl teljesen idegen módon elõbb vagy utóbb valami jót kell cselekednie...
A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ előadása
Szerző: Fényes Szabolcs, Békeffi István, G. Dénes György Rendező: Kalmár Péter
Színész: Dr. Eduardo Bozzi, ügyvéd - Verebes István Bruno, ügyvédjelölt - Rudolf Péter Pietro Calvi, cégtáblafestő - Kézdy György Paulina, a lánya - Papadimitriu Athina Angelo, gengszterfőnök - Szabó P. Szilveszter Pulcinella, planétásasszony - Kishonti Ildikó Julia - Kékkovács Mara Marcella néni - Arányi Adrienn Giusepe, cipész, a fia - Balogh Bodor Attila Luciano, fagylaltos - Magasházy István Flavia, a felesége - Makay Andrea Rina, zöldséges asszony - Udvarias Katalin Lucia, a lánya - Tallós Andrea, Tallós Andrea, Erdős Borcsa Lolo, egy lány az utcán - Erdős Borcsa Marisa, halasasszony - Ullmann Zsuzsa Monti, az új lakó - Csuha Lajos Anna, a felesége - Sz. Nagy Ildikó Ricci, a presszó tulajdonosa - G. Szabó Sándor Parker, bíró - Várday Zoltán Rendőr - Faragó András Postás - Kulcsár Lajos Cukrász - Oláh Tibor
Díszlet: Kentaur Jelmez: Parádi Gabriella Koreográfus: Kováts Tibor Koreográfus-asszisztens: Duda Éva Vezényel: Silló István, Rácz Márton Rendező munkatársa: Rogács László
Bemutató időpontja: 2001. december 1., Budapesti Operettszínház
képekért katt ide! |