A világ elsõ Klezmer-musicaljének õsbemutatója az Operettben!

Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc
klezmer-musical

Indig Ottó színmûve alapján írta: Kállai István és Böhm György
Dalszöveg: Miklós Tibor
Mûvészeti vezetõ: Kerényi Miklós Gábor

A világ elsõ Klezmer-musicaljének õsbemutatója az Operettben!
A hol megható, hol pedig drámaian feszült történet, a 30-as éveket idézve, egy erdélyi, román-magyar-zsidó kisvárosban játszódik. Itt találkozhatnak a szeretet- reméltó, de természetesen esendõ figurákkal. Rózsival, a szép, büszke lánnyal, aki egy váratlan fordulat következtében elveszítheti a férfit, akit szeret, a városka meg- becsülését, mindent amiben eddig hitt. Megismerhetik Andrást, aki szereti Rózsit, de nincs ereje ahhoz, hogy szembeszálljon az apjával. A jó öreg Herskovics bácsit, aki eddig minden nehéz helyzetet sikeresen megúszott, most mégis hõssé kell magasz- tosulnia. Blumnét, aki már csak özvegyasszonyként döbben rá, férje félrelépésére és annak különös következményére. Jonelt, a csendõr õrmestert, akit Rózsi kikosarazott, de õ mégis, mindenáron meg akarja kapni a lányt. No és nem utolsó sorban, Majzik nénit, aki egyrészt élõ lexikon, másrészt a helyiség "rengeteg példányban" megjelenõ pletykazsákja. Találkozhatnak még az immár világhírû Budapest Klezmer Band virtuóz tagjaival is, hiszen - musicalrõl lévén szó, ez a legfontosabb - a zenét, az együttes vezetõje, Jávori Ferenc Fegya komponálta és biztosak vagyunk abban, hogy a szívhez szóló, valamint fergeteges ritmusú számok, megnyerve az önök tetszését, hamarosan igazi slágerré válnak.

Rendezõ: Béres Attila

Ez a - tudomásom szerint, a világon elsõ - klezmer musical egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András a módos gazda fia éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. A legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis mint kiderül, Rózsi miután szülei meghaltak nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal.
Comsa jegyzõ, az öreg Majzikné tanácsára, a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták.
Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó!
A kétségbeesett lányt, akit eddigi környezete már nem hajlandó befogadni a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védõszárnyai alá. Otthont nyújt neki és tanítani kezdi új hitére.

A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ előadása

Klezmer-musical

Író: Kállai István, Böhm György
Zeneszerző: Jávori Ferenc
Rendező: Béres Attila

Színész:
Rózsa - Siménfalvy Ágota, Kékkovács Mara
András - Mészáros Árpád Zsolt, György Rózsa Sándor
Herskovics - Mikó István, Melis Gábor
Jonel - Szabó P. Szilveszter, Imre Sebastian Zsolt
Majzikné - Lehoczky Zsuzsa
Blumné - Molnár Piroska, Felföldi Anikó
Bárány - Dézsy Szabó Gábor
Sára - Mednyánszky Ági
Lenke - Papadimitriu Athina
Blanka - Kovács Zsuzsa
Rabbi - Jantyik Csaba, Pálfalvy Attila
Pap - Faragó András
Cosma - Marik Péter, Balogh Bodor Attila
Janka - Szendy Szilvi, Bódi Barbara
Dávid - Kerényi Miklós Máté, Mikola Gergő
Tanító - Fila Balázs
Blum - Benkóczy Zoltán
Gáspár - Peller Károly, Miklós Attila
Terus - Dénes Judit
Sanyika - Oláh Tibor
Anya - Arányi Adrienn
Tizedes - Péter Richárd

Díszlet: Túri Erzsébet
Jelmez: Füzér Anni
Dalszöveg szerző: Miklós Tibor
Karigazgató: Kéringer László
Zenei vezető: Silló István
Koreográfus-asszisztens: Szabó Erika
Játékmester: Nagy Kati
Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor
Rendezőasszisztens: Lázár Katalin
Koreográfus: Rogács László, Bodor Johanna

Bemutató időpontja: 2006. március 17., Budapesti Operettszínház

cikk itt

a premier után..:)-képekért katt a képre;)