Szobádban hervadni semmit sem ér

Zenélnek, hallod-é?

Az élet kabaré, igen

Vár rád a kabaré

Francba a kötényt, a seprűt, a port

Öltözz, mert vár az éj

Az élet kabaré, igen,

Vár rád a kabaré

A zene szól

Remek a bor

Tölts el egy boldog görbe estét

Itt a foglalt asztal, tessék

Fütyülj a halálra, úgyis tudod,

hogy rohansz a sír felé

Az élet kabaré, igen

Vár rád a kabaré

A jó nőkről volt nevezetes Chelsea

Ott laktam én, és barátnőm, az Elsie

Nem hasonlított ő liliomszálra

mert az igazat szólva pénzért járt szobára...

Hogy meghalt, járt az egész utca szája

A szesznek meg a fűnek ez az ára!

De a ravatalon hullott rá a fény

Nem láttam boldogabb hullát nála én

Egy királynő volt ő és éppen ma

Újra eszembe jutott az ő dala:

Szobádban hervadni semmit sem ér

Zenélnek, hallod-é?

Az élet kabaré, igen,

vár rád a kabaré!

Rólam is szól ez a dal

Utcáid járom újra, Chelsea,

haljak hát meg

én is, ahogy Elsie!

Tudod, a halálig rövid az út

de te rohansz a sír felé

Az élet kabaré, igen,

egy ócska kabaré, igen!

De legszebb a kabaré!