Mert kell egy Dulcinea a földön mindenkinek.

És kell egy csöndes rejtekhely,

s egy titkos szikra kell,

amelytől lelkem lobban fel.

Mert kell egy Dulcinea

ki az ember mellett áll,

s a férfi léte könnyű lesz,

a fák fölött repülni kezd,

kezében holdsugár.

De bár ha álmok közt bolyongsz,

tanuld meg hát azért:

a holdsugár az el nem adható semennyiért.

Mert nincsen Dulcinea,

szegény csak délibáb,

úgy lenne szép az életünk,

ha ő fogná mindig kezünk.

Ki a mélyből visszaránt.

Ha lenne Dulcinea

élveznénk a szép mesét!