Molnár Piroska és Mikó István áttörte a gátat. Az első rész közepe táján olyan félszeg bájjal, időskori vonzódással, szeretetteljes humorral és sete-suta tánccal énekeltek el egy duettet, hogy többé nem volt kétséges a siker. Addig kétesélyes volt az új magyar musical, méghozzá a ritkaságszámba menő klezmer musical, a Menyasszonytánc sorsa. Túl sok az elején a szituációt ismertető, magyarázó, drámaiatlan szöveg. Miközben izgalmas dallamok szólnak és apait-anyait bedobva játszik a Silló István által nagy energiával vezényelt zenekar. De a színház nagyasszonyának és nagy színésznőjének, Lehoczky Zsuzsának a száma a mindent elöntő bürokratikus papíráradatról még nem elementáris, tán nem elég dallamos, és nem is illik igazán a művésznőhöz. De Mikó és Molnár ráérez a klezmer ízére, erre az alapvetően örömzenére, amely a zsidó nép vándorlása alatt temérdek motívumot magába szívott, és a pattogós ritmus, a vigadalom mögött gyakran iszonytató mélységű bánat rejlik. A kitörő energiák, a mindenáron élni akarás muzsikája ötvöződik temérdek bánattal, ahogy ez a világhíres Hegedűs a háztetőn című musicalben is érezhető.
Ezúttal Jávori Ferenc Fegya, a Budapest Klezmer Band vezetője komponálta a zenét, együttesének tagjai pedig a színpadon muzsikálva megadják az alaphangulatot. Amit elkap a Bodor Johanna és Rogács László koreográfiáját élő tánckar is, amely ezúttal tele van jobbnál jobb figurákkal; kiválóak a maszkok. Kállai István és Böhm György tolla nyomán, Miklós Tibor dalszövegeivel életre kel az édes-bús, mégis fanyar történet egy árva lányról, akit katolikusnak nevelnek, de később egy dokumentum alapján azt hiszik róla, hogy zsidó, majd kiderül, hogy református. Mindez egy románokat, magyarokat, zsidókat vegyítő erdélyi faluban játszódik, lehetőséget nyújtva a kelet-közép-európai tabló megteremtésére, gyorsan változó érzelmekkel, sírva vigadással, gyűlölködéssel és egymásra borulással. Siménfalvy Ágota szelíden is akaratos, tartásos főszereplőt játszik, u
u Mészáros Árpád Zsolt az őt megtagadó, de tőle szabadulni mégsem tudó szenvedélyes szerelmét alakítja. Kerényi Miklós Máté mind jobb táncoskomikussá érik, ezúttal Dávidként a Szendy Szilvi által játszott Jankának csapja igen eredményesen a szelet. Az ősgonosz, rendfenntartó közeg kissé sematikus szerepében Szabó P. Szilveszter állja a sarat. Remek Benkóczy Zoltán a halottaiból visszatérő és nagyhangú özvegye szövegét kommentáló férjként. Mókás Mednyánszky Ági, Papadimitriu Athina, Kovács Zsuzsa lepcses szájú öregasszonykórusa. Füzér Anni igazi fazonokat alkot a jelmezeivel, Túri Erzsébet díszletei szerencsére nem értelmetlenül pörgő-forgó technikai csodák: egy kedvelhető falucska képét festik. Béres Attila rendező ért hozzá, hogy a populárist a tartalmassal ötvözze.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a Budapesti Operettszínház közös produkciójának a sajtóbemutatóját tomboló vastapssal fogadta a publikum. Megszületett egy új magyar, minden hibája ellenére hatásos musical. Az sem kizárt, hogy a darabnak külföldön is sikere lesz.


Jávori Ferenc Fegya:
Menyasszonytánc
Budapesti Operettszínház
Rendező: Béres Attila