Elisabeth : Elisabeth (musical) : A vidám apokalipszis |
Elisabeth (musical) : A vidám apokalipszis
2006.07.15. 17:43
szövegíró : Michael Kunze & Sylvester Lévay
kiadó : Polygram
LUCHENI: Ma que cazzo voi! A világnak kétség kívül vége! Az udvarnál ezt még nem vették észre, de Bécs kávéházaiban már mindenki tisztában van vele!
PROFESSZOR: Nos, e szennylap mit ír?
ÚJSÁGÍRÓ: S a tányéron mi hír?
DIÁK: Na, végre egy parti sakk!
BOHÉM: Megöl az unalom csak!
KÖLTŐ: Sisi szörnyű passzban van, egyre gyászol ő, hogy elvesztette gyermekét, csak bőg!
BOHÉM: No, még egy likőrt!
LUCHENI: No, még egy likőrt!
PROFESSZOR: Terhes újra, nahát!
ÚJSÁGÍRÓ: De rejti nagy hasát!
LUCHENI, KÖLTŐ: Ha jól megy, születni fog egy ifjú trónutód!
ÚJSÁGÍRÓ: Ismét a cirkuszba ment, így igaz!
PROFESSZOR: De császárunk anyja hogy rosszallta azt!
MIND: Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt, és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis!
LUCHENI: Fecsegők! Mindent tudnak, és semmit! Per ingannare il tempo! Agyoncsapják az időt!
KÖLTŐ: Megint egy év kimúlt!
BOHÉM: Ez mért izgat fel úgy?
PROFESSZOR: A békét megkötötték!
DIÁK: Egy partit játszanék!
ÚJSÁGÍRÓ: Nos, az ifjú császár sok hibát csinál - államügyben rosszul politizál!
BOHÉM: Csak még egy likőrt!
PROFESSZOR: Az tény, hogy elszigetelt, sőt félreállított!
ÚJSÁGÍRÓ: A krími háború nekünk csak bajt okozott!
PROFESSZOR: Angol, muszka, francúz - egy kupacba rég, és most itt van Piemont is még!
MIND: Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt, és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis!
DIÁK: Végre kisfiút szült - ez csodára vall!
KÖLTŐ: Úgyis elviszi tőle Sophie hamar!
ÚJSÁGÍRÓ: Ő különös nő, nem nevelhető!
PROFESSZOR: Tán liberális ő?
BOHÉM: Radikális ő?
MIND: A magyarok barátja ő! Jót tesz mindez, jöhet az Apokalipszis!
LUCHENI: Megszülte Rudolfot, és közben rettentő álmot látott, egy víziót szegény! Egy nép lázadását: vöröslő zászlót lengettek ők a Labdaház terén! S e zord barikádon látta ő a pici fiát, ki vezérként élükre állt!
KÖLTŐ: Perverz egy álom!
BOHÉM: Szép, annyi szent!
MIND: Kell már egy osztrák nagy Parlament! Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt, és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis! Mit számít ez, ülünk a kávéházban, itt, és csak várjuk, jön-e az Apokalipszis!
1. CSOPORT: Nézünk, nőzünk, állunk, várunk, szívunk... szívünk hőzöng, lázong, nőzünk, nézünk, kávézunk!
2. CSOPORT: Mert már mindegy, ununk mindent, nincs mit tenni, így kell lenni, ez már ennyi, kávézunk!
|