Elisabeth (musical) : A betegség
2006.07.15. 17:41
szövegíró : Michael Kunze & Sylvester Lévay
ESZTERHÁZ-NÉ: Felség, a koplalás megárt! Nem bírja már a diétát! Itt egy kis hal, kis húsleves, hathatós kúra ez, egyen, kérem!
ESZTERHÁZY-NÉ: Már épp eléggé karcsú ön! UDVARHÖLGY: Felséged, egyen végre hát! Betegnek lenni mért öröm? Nem bírja már a diétát! Felség, a torna minek kell? Csak egy kis gyümölcs, Mondja meg, mért is valami kis desszert - hajtja önmagát? önt csak ez hozza rendbe!
ESZTERHÁZY-NÉ: Rosszul lett a császárné! Maga hívja Dr. Seeburgert! A főhercegnőnél van!
ELISABETH: Mi történt?
ESZTERHÁZY-NÉ: Hál' Istennek, magához tért! Fájdalmai vannak, felség?
ELISABETH: Nem, köszönöm. Már jobban vagyok.
ESZTERHÁZY-NÉ: Itt jön az orvos!
ORVOS /HALÁL/: Mi történt?
ESZTERHÁZY-NÉ: Ott feküdt ájultam a gyűrűk alatt! Nyilván leszédült! Nem is csoda, hisz alig eszik! Meg ezek a tornák is... A főhercegnő... a főhercegnő mindig is ellenezte! Én úgyszintén, de a császárné nem hallgat a jó tanácsra!
ORVOS: Hagyjanak magunkra! A szív...
ELISABETH: Már jobban lettem.
ORVOS: Hisz szinte ég!
ELISABETH: Nincs semmi baj...
ORVOS: A szemhéj túl fehér... Ha a szemem nem csal - s ez az egy kizárt, bekapott egy ismert nyavalyát!
ORVOS: Egy fertőzés, felség. Nem életveszélyes, de roppant kellemetlen. Ez az, amit csak úgy emlegetnek, hogy francia betegség.
ELISABETH: Még mit nem mondd, ez felségsértés! Micsoda feltevés - mégis abszurd!
ORVOS: De mért lenne az? A császár is beteg!
ELISABETH: Hisz hű hozzám!
ORVOS: Ön téved ebben!
ELISABETH: Istenem, jaj, ha így van ez, mocsokba rántott engem!
ORVOS: Mindez már tény!
ELISABETH: Úgy gyűlölöm érte! Legjobb lesz elhagynom... Vagy tán az még jobb, ha meghalok én!
ORVOS: Tedd azt, Elisabeth! Én... én örülni fogok neki!
(ELISABETH az ORVOS arcába néz és felismeri benne a HALÁLT)
ELISABETH: Te?!
HALÁL: Nos, ez most hát a végső sansz, ha vágyad hozzám hív! Jöjj, kell egy tánc - a végső tánc! Hagyj mindent, jobb lesz így!
ELISABETH: Még nem megyek, hisz valójában a férjem nekem csak javamra tett! E mocsok csupán csak feloldoz, e tett szabaddá tett! A csalárdsága erőt ad, és tudom, hogy mit kell majd tennem - bosszút állnom jogos lesz, s a bűne old fel engem!
|