Fűszeres: Szegfűszeg! Gyömbér!
Zöldséges: A spárga!
Gyümölcsárus: A bodza!
Virágos: Friss holland nárcisz, szép rózsák!
Gyümölcsárus: Friss gyümölcs!
Virágos: Színes szegfűt!
Zöldséges: A céklát!
Fűszeres: Jó csípős!
Gyümölcsárus: A dinnyét!
Fűszeres: Ungarisch!
Zöldséges: A répát!
Fűszeres: Paprikát!
Virágos: Á, Mozart kisasszony!
Nannerl: Adj Isten!
Zöldséges: Hogy van ma?
Nannerl: Jól!
Fűszeres: Szép jó reggelt!
Gyümölcsárus: Mit adhatnék?
Zöldséges: El voltunk hűlve, hogy hallottuk,
öccsét a herceg elküldte!
Virágos: Szörnyű hír ez!
Nannerl: Éppen, hogy fordítva: ő ment el önként,
mert Salzburg már túl szűk volt neki rég!
Fűszeres: Hát úton van tényleg?
Zöldséges: Azt kívánom, kapjon meg újból egy jó állást!
Nannerl: Kap majd ő!
Bárhol jártunk mi még: Párizs, Brüsszel, Róma, Bonn –
jó nagy tömeg gyűlt körénk; látni vágyták őt nagyon!
Boldog volt az indulás, tudtuk, jő az új siker!
Mennybe mentünk, mindahányszor
állva tapsoltak, szép siker volt!
Én, mint egy hercegnő, s mint álomherceg, ő!
Fűszeres: Fűszerbors, tárkony!
Zöldséges: A krumpli!
Gyümölcsárus: A citrom!
Virágos: Egy csokrocska!
Fűszeres: Spanyol paprika!
Gyümölcsárus: Friss gyümölcs!
Virágos: Ment az apjuk is tán?
Nannerl: Nem, nem, itthon van. A herceg őt el nem engedné.
Fűszeres: Hát egymaga indult?
Nannerl: A mamánkat vitte.
Zöldséges: És, mikor kap már egy jó kis állást?
Nannerl: Sajnos, hogy Münchenben minden hely foglalt volt,
átment hát Mannheimbe, ott népszerűbb.
Arco szolgája: Utat a gróf úrnak, hajts főt és köszöntsd
az érsek kancellárját!
Nannerl: Jó reggel, gróf úr!
Arco: Á, csak nem annak az elbocsátott komponistának, annak a Wolfgang Mozartnak a nővére? A maga testvére egy semmirekellő!
Nannerl: Engedelmével, gróf úr: a testvérem egy zseni.
Arco: Éhen fog veszni!
Nannerl: Nem, nem! Most a mannheimi udvarban van!
Ott a herceg vár rá, és királyi lesz a bér!
Senki másnak nem adná, tudja ő, hogy mennyit ér!
Megyek én is nemsoká, nem is érhet itt a tél!
Együtt élünk nagy vidáman
álmunk földjén egy szebb világban,
én, mint egy hercegnő, s mint álomherceg, ő!
Arco: Meglátjuk úgy lesz-e! Azt mondom,
nem kaphat állást az öccse most senkinél!
Nannerl: Honnan tudja ezt Ön?
Arco: Az mindegy, lényeg, hogy megbánja százszor,
hogy mért nem maradt!
Nannerl: Tudják, hogy mit ér!
Arco: De nem megy túl sokra, ha mindenki látja,
hogy a hercegérsek úr gátat tesz elé!
Árusok: A kis zseni… Mozart!
… most hontalan. Mozart!
Nannerl: Lesz két font krumpli,
egy jó fél font répa, Fűszeres: Citromfű! Ánizs!
egy zeller, két hagyma,
és még egy zöldhagyma. Virágos: Szép szegfűt!
Gyümölcsös: Édes szőlő!
Nannerl: Hogy adja? Fűszeres: Káposztát!
Gyümölcsös: Két krajcár. Fehéret? Virágos: Rózsacsokrot!
Nannerl: Pirosat. Fűszeres: Jó csípős! Ungarisch!
Gyümölcsös: Mit kér még?
Nannerl: Ez minden. Zöldséges: A krumpli!
Fűszeres: Paprika!
Gyümölcsös: Köszöntem, kisasszony!
Nannerl: Minden jót!
Zöldséges: Minden jót!
Fűszeres: Üdvözlöm a jó papát!
Virágos: És hogy van ő?
Nannerl: Búsong és aggódik, szörnyen fáj a szíve Wolfgangért.
Minden nap több oldalt elküld néki ő.