Rudolf : Rudolf /musical/ : Nem más mint én |
Rudolf /musical/ : Nem más mint én
2006.07.15. 17:16
Ne játszd a kisfiút, Ne hidd, hogy van kiút, Halálig együtt élünk már.
Fel hát a maszkokat, Ne add ki önmagad, Higgyék, hogy itt egy boldog pár.
Onnan, hogy megszületsz, Eleve elrendelt minden Míg el nem nyel a sír.
A nejed én vagyok, Ez örök állapot, Ez a szent frigy, ez sokat kibír..
Melletted én állok mindig, Nem tágítok már. Bármikor Bécsben jár, Engem lát Európa népe.
Ami egy császárnét illet, Az csak nékem jár. Tudod trónodra egyetlen nő ülhet Nem más, mint én.
A csók kéjt okoz, Te csak játszadozz De tudd a zabla meddig tart Én drága hercegem Ne feledd azt sosem Csak csókkal nem kelthetsz vihart
Isten mit egybeköt Azt soha ember nem választja szét Ez még törvény De hogyha nem hiszel, abban mit hinni kell Akkor lehúz a sűrű örvény
Melletted én állok mindig, Ha más nővel hálsz, Akkor is Bécsben csak, Engem lát Európa népe.
Éntőlem retteg majd minden nő, Császári ház, Mert csak egy van, ki birtokol Esküszöm, nem más mint én
Én, minden démonnak rémálom, Értem jól: nincs titkod többé És bár kitúrhatsz az ágyadból Nincs változás Bécsben csak engem lát az egész világ, Csak engem
És még a hűs sírban sem fekhet melletted más Mert csak egy van, ki birtokol Esküszöm nem más, mint én Hiába átkozódsz Asszonyod nem más mint én
Nem más mint én Nem más mint én Nem más mint én
|