Rudolf : Rudolf /musical/ : Kétség és ábránd |
Rudolf /musical/ : Kétség és ábránd
2006.07.15. 17:16
köszönet érte kriszanának.
LARISCH: Itt állunk szemtől szembe Tárgyalni kényszerít És közben újraélné lelke sötét vágyait
TAAFFE: Ön téved drága hölgyem Ez ócska női vád Kis románc volt De bennem elmúlt minden érzés Hagyja hát Más ez, mint féltékeny szenvedély
LARISCH: Nem jó, ha sorsunkkal így visszaél
Kétség és ábránd Szítják a gyűlölet lángját A múltból feltörő szándék, üres játék Csak füst és semmi más
TAAFFE: Kétség és ábránd Elő az emlékek táncát
LARISCH: Ne higgye, hogy önnek vélem Kéz a kézben Lesz cél, mi összefűz Se kétség, se vágy
TAAFFE: Értsen meg drága grófnő Rudolfért most muszáj!
LARISCH: Én ebben hogy segítsek? Viszlát gróf úr, ciao, au revoir
TAAFFE: Egy perc, csak ennyit kérek Lehúzza őt a sár
LARISCH: Én erről nem beszélek Ön körötte mindig bajt csinál
TAAFFE: Túl gyorsan ítélni tévedés
LARISCH: Jó, Mondja de időm kevés
TAAFFE: Kétség és ábránd Megtépett madárként várják Hogy fáradt szárnyát kitárja Ha a szél végre új dalt zenél
LARISCH: Kétség és ábránd Járják a szélvihar táncát Ott fent a kék égből villám tör elő Vad zápor, jégeső És nincs többé vágy
TAAFFE: Ezt hagyja, kérem Államérdek Velünk vagy ellenünk
LARISCH: No persze értem, Államérdek Csak önnel kell lennünk De nékem önnel minden megvolt Ha mással is, miért baj
TAAFFE: Még dönthet jól
LARISCH: Szép kis csapda Nem!
TAAFFE: Így nem marad más mint a
EGYÜTT: Kétség és ábránd Szítják a gyűlölet lángját A régi bolondos szándék, üres játék Csak könnyű falevél
TAAFFE: Kétség és ábránd Elő az emlékek táncát
LARISCH: Ne higgye, hogy együtt vélem Kéz a kézben Lesz cél, mi összefűz
EGYÜTT: Se kétség, se vágy
LARISCH: Se kétség se vágy
TAAFFE: Ábránd és vágy
|